Végre ez egy olyan hely a világon, ahova megérkezve kishazánkból, nem az van, hogy minden baromi drága, hanem itt minden baromi jó áron van, vagy egyenesen olcsó. Ami pedig esetleg egyik sem, az pont ugyanaz mint otthon.

Az alábbi a helyzet:

• BKV jegy: kb 50 forint
  sokféle társaság van, de a jegyárak egységesek
• Kaja, menü: 600 forint
  (leves, főétel, saláta, kenyér, meg vmi ismeretlen dolgot)
• Vonatjegy, 300km: 2000 forint
  hálófülkével, teával és kávével
• Csizma amit vettem: 16.000 forint
• Jak szőr csizma: 100.000 forint
  na ez durva, viszont a csizma is durva volt…

Voltunk egy The Bull nevű helyen (Tripadvisor leírás), ami egészen furcsa az otthoniakhoz képest. Gyönyörű A+ -os irodaház harmadik emeletén van, szép kilátással, pöpec berendezéssel, egészen felső kategóriásnak tűnik, és olyan is egyébként.

A hely különlegessége az, hogy kis pot-okban adnak levest, de nem készen. Az asztalon van mindenkinek saját főzőlapja, az étlapról választasz leves alapokat (gombás, csont leves, paradicsomos, stb.), többféle összetevőt (sokféle hús, zöldség, tészták, fűszerek), amiket gyünyőrűen tálalva hoznak és főzd magadnak. Az egyik finomság a mogyoró mártás, ami egészen jó levest eredményez. De beszéljen a kép, mert végül a második levesem nekem is finom lett (tesóm segített), aztán a harmadik még jobb, mert hogy akkora az adag, hogy ennyiszer főzöl, a leves alapod pedig jönnek is után töltik, mert az ingyen van, fizetni csak a hozzávalókért kell. (A képen még nincsenek kint a húsok, ami még 3 nagy tálon jött.)

Négyen ettünk, mert vendégünk volt egy ELTE-n tanult mongol lány is, aki hazaköltözött, és köztisztviselő lett. Szeretik a mi diplománkat, és tudott magyarul, így lehetett vele beszélgetni. Bár nem egy sokat beszélős típus.

De a lényeg, hogy a fejenkénti 3-4 levesért, inni valóért, húsokért és mindenért fizettünk nagyjából 6-7.000 forintot.

Mindezt egy olyan helyen, ahol van külön VIP részleg is, ami annyiban tér el, hogy ideális cégeknek, családoknak, mert van tv, saját kézmosó, ruhatár és ez az egész egy elzárt szobában, valahogy így:

Egészen furcsa, hogy ilyen árakkal ez az egész egy működőképes koncepció. Gondoljunk csak bele, hogy itthon meg üresen állnak az irodaházak, mert megfizethetetlen, és amúgy is furcsa lenne egy irodaházba bemenni, ahol egyből beléptető kártya meg morcos recepciós van. Itt meg simán mosolyognak, fel a lifttel, szép hely, jó kilátás és ilyen árakkal működik. Nem is tudom ki enne otthon egy ilyen helyen. Valahogy teljesen más.

A pálcika

Az étteremben persze adnak villát külön kérésre, de alapból pálcika van. Mivel korábban Schmidi barátom megtanított vele enni, itt pedig mindenki pálcikával evett, nyilván én is neki álltam. Gyorsan ellestem a többiektől, hogy felelevenedjen az otthoni, és az alábbi szuper videót készítettem közben:

Kimentünk egy kicsit -22 fok körül este sétálni. Egészen extrém. Nem mentünk nagy távra, mert ez még a megérkezés estéjén volt miután felébredtem a hirtelen kóma alvásból. A szokásos öltözködés után lent azért meglepő volt a hideg. Nem vészes ennyi ruhában, de ami kint van bőrfelület, az megérzi.

Ilyenkor egyébként különösen durva a füst, ilyenkor fűtenek be a jurták a város körül, és durván érezhető, látható, mint azt az alábbi kép is mutatja. És ez tényleg nem köd vagy pára, ugyanis itt száraz a hideg, itt bizony füst van.

A folyót néztük meg, ami nagyon durván vastagon befagyott, készítettem is róla képet. Itt ott repedő hangja volt, amikor mászkáltunk rajta, de ugrálva sem szakadt meg. Iszonyat jópofa volt.

Arcom, orrom durván meghűl, és erősen gondolkodom a szakáll, de legalábbis a bajusz levágásán, ugyanis a lélegzéstől kicsapódik rajta a pára, ami megfagy, és ahogy mozog a szám beszédkor, egyből érződik ahogy repedezik fel. Ugyanez van egyébként orr, orrszőr kombinációval is.

Az orr egyébként is egy érdekes terület, mert a füst miatt olyan fika darabok gyűlnek össze estére, hogy szinte maguktól potyognak kifele.

Tesóm arcán mutatom a bajusz fagyást.