Tudom, hogy ennél súlyosabb gondok is vannak, akkor amikor orbánkirály (igen, kicsivel, egyben, fogalom) napról napra hülyeségeket beszél, de én ezzel minden nap találkozom.
Mondjuk az ő hülyeségeivel is.
De ott ahol lakom jobb kezes utcák vannak. Reggel szám szerint 3 ilyenen kell áthajtsak, melyből kettőn én vagyok nyerő pozícióban. És háromból kettő teljesen tiszta ügy.
Első: Nyerő pozíció, tiszta ügy. Mégis mindenki tapossa a féket, megáll, majrézik és úgy jár a feje körbe, mint a régi zsigulis rendőr villogó. Nem, nem azért, mert meg akar győződni róla, hogy megadják -e neki – ezt én is megteszem, különösen motorral- hanem mert fogalma sincs hogy mi van. Pedig fás utcák, sehol tábla, tök tiszta szitu. Tegyük hozzá, hogy a szélesebb úton még az egyenrangú tábla, sőt felfestés is van, mégis baszki úgy húznak át (majdnem rajtam is – 10 reggelből* kétszer), hogy nem kell kávé. Ráadásul az ostoba kerépárosok útjára is felfestették, még is úgy gondolják, hogy nekik nincs jobb kéz. Remélem valaki egyszer feldönti az egyiket. Elég ha feldönti. Én legutóbb tájékoztattam “udvariasan” egyet, de olyan értetlen majom (milyen hülye állat van?) szemekkel nézett, hogy feladtam.
Második: Itt már mi vagyunk széles úton, felfestés – tábla van, hogy mihez érkezünk, ez tiszta szitu, szintén, és itt aztán van káosz. A) fék / fejforgatás nélkül áthajt. bááááz. B) észreveszi, fék / satú / de legalábbis reagál.
Három: Egyenrangú T elág, táblák / felfestés nélkül. Mi jövünk a szárából, mennénk jobbra (mert kábé 99% arra megy). De ugye háromszög hiányában szintén jobb-kezes utca. Mégis mindenki elsőbbséget ad a balról jövőknek, fékez, pánikol és nem tudja mi van.
Éééén türelmes ember vagyok. Azt hiszem. Aki ismer, kommentben vitatkozhatok, de figyelmeztetem, hogy rendelkezem a moderációhoz szükséges tudással és eszközökkel. A lényeg, hogy egy dolog nagyon bosszant, amikor hülyék közlekednek és amikor hülyéknek adnak jogsit. Bassza meg, a kibaszott puha testemmel vagyok 1.5 tonnák közt, amiket nettó hülyék vezetnek.
És mi a legszebb? Hogy ha netán próbálom nekik elmondani mi van, NEM ÉRTIK és megvannak sértődve, hogy dudálok, kioktatok, magyarázok, próbálok életben maradni.
Éééés nem maradhat el a külföldön jobb versike se. Nyilván van rosszabb ország, persze. De pár hete közlekedtem olaszéknál is. Északon. Nem volt gond. A rémsztoriknak annyi köze van a valósághoz, mint a Tescos üditőnek a gyümölcshöz: SEMMI!
*: az én reggelem kb. 11-13 közé tehető, tehát nem, nem fáradt csipás szeműekkel közlekedem.