S01E06 26:03
“Róma lángokban áll”, mondta és
töltött magának még egy italt.“Mégis itt vagyok, térdig a
punci-folyóban.”“Íme,” gondolta a lány,
még egy önmagával szemben elnézõ,
whisky-gõzös elmélkedés arról, hogy a
múltban minden milyen kurva jó volt.És hogy mi szegények mind milyen késõn
születtünk, hogy lássuk a Stonest fellépni,
vagy hogy abból a jó kokóból szippantsunk
egyet, amilyen a Studio 54-ben volt.Nos, mi elmulasztottunk mindent, amiért
gyakorlatilag élni érdemes.És a legrosszabb, hogy a lány
egyet is értett vele.“Itt vagyunk,” gondolta a lány,
“a világ szélén, a nyugati civilizáció legvégén
és mindannyian kétségbe vagyunk esve,
hogy érezzünk valamit, bármit.
Ezért folyamatosan összejövünk és
kefélünk, az idõk végezetéig.”