Megérkezett városunkba, a fenéket, oda már rég, de hozzám csak most a D-Link DNS-320 csoda NAS eszköze. Üresen. Hurray.
Nem készítettem unboxing fotókat, mert a fasznak, tele van vele a net. Nem fogok speed testeket sem készíteni, mert azzal is tele van a net. Megoldandó a problémáimat – miszerint nem vettem merevlemezt 1 éve, az is csak egy 500-as WD My Passport volt, de azt megelőzőleg tényleg több éve semmi storage beruházás nem volt. (Az SSD a maga 128GB-val nem számít, jó?)
Tehát a probléma megoldását 2db 2TB méretű WD merevlemezben láttam. Eredetileg 5400-est akartam (fűtés, hang), de B rábeszélt, hogy jobb lesz nekem a 7200-es. Mindkettő green (nagyon eco vagyok mostanában) és teljesen mindegy a sebességük, mert 100 megás hálón pont 12 megával (se) fog menni az adat. Nem is ez a cél.
A cél kérem tisztelettel inkább az, hogy az adataim (mind a két tera – imádom leírni – TERRA*) biztonságban legyenek. Az 1TB vinyó kevés lett volna, mert pont meg is telt volna. 1.5-nek már nem volt akkor értelme, így lett 2TB és akkor most egy darabig béke van, ráadásul minden 2 helyen van, ráadásul ez az okos tojás NAS figyeli SMART-ot, meg hőfokot, meg hogy mit reggelizek és küld róla e-mailt vagy sms-t, hogy baszod baj van. Ne legyen. Üzenem.
Egyelőre az eszköz áram alatt üzemel. Halk. Mindent tud. Tényleg. Majd setupolok. Most nem.
* terra: valójában kiejteni jó így, helyesen tera. Ami ugye 10 a tizenkettediken. Bővebben a terákról erre… (magyarban meg erre)